2015. január 27., kedd

Festeni

Van az úgy VAGYOK ÚGY, hogy egyszercsak azt veszem észre : nagy rám a "bőröm", hogy nem töltöm ki az egész lényem, valahol meghúzódok a sarokban (sarkamban). Pontosabban a világból a nekem  lehetséges helyből is  kevesebb helyet használok. Pici helyen maszatolok csak, holott lehetne az egész  teret betöltve élnem...
:)
Mint amikor valaki egy darab zsebkendőnyi vászonra próbálja  kenni a kezéről a festéket, sűrűn szétfelé figyelve, nem zavar-e másokat...

Aztán meglátom, hogy  hogyan fest Flóra Bowley, és azt mondom, DEJÓÓÓÓÓ :))

az egész testével-lelkével fest, a teret, időt, létezést kitöltve szabadon, bátran...